Az ipari élelmiszer-tartósítás elsődleges célja a szavatossági idő maximalizálása , a HACCP kockázatok minimalizálása és a konyhai veszteségek (food waste) radikális csökkentése . A modern élelmiszeriparban és a professzionális nagykonyhákon a fizikai és kémiai eljárások kombinációja biztosítja a gazdaságos működést. A legfontosabb ipari módszerek a sokkoló hűtés , a hőkezelés (pasztőrözés) , a védőgázas technológia (MAP) , valamint a legköltséghatékonyabb oxigénelvonás: a professzionális vákuumcsomagolás .
Mi az élelmiszer tartósítás?
Az élelmiszer tartósításának folyamatát jelenti különféle tartósító eljárások alkalmazásával, amelyek megállítják vagy lassítják a romlást. Az élelmiszer-tartósítási technikák segítenek megelőzni a minőség, a tápérték és az ehetőség elvesztését. Ezek a gyakorlatok évszázadok óta nélkülözhetetlenek, mivel lehetővé teszik az emberek számára, hogy élelmiszert tároljanak későbbi fogyasztás céljából. Ezek a technikák azonban nem csak az eltarthatósági idő növeléséhez szükségesek, hanem az élelmiszer-pazarlás csökkentésében is kulcsfontosságúak.
Különféle élelmiszer-tartósítási módszerek léteznek.
Mindezek a módszerek azonban az élelmiszerek tartósítását célozzák. Az élelmiszerek tartósításának módszereit az élelmiszergyártók is követik, de sajnos gyakran a termékeik hosszú eltarthatóságának meghosszabbítása érdekében egészségre ártalmas tartósítószerek alkalmazását sem vetik el.
Az élelmiszerek tartósításának célja:
Az élelmiszerek tartósításának elsődleges célja a mikroorganizmusok növekedésének megakadályozása az élelmiszerekben olyan természetes módszerekkel, mint a sózás, füstölés, szárítás, fagyasztás, befőzés, fagyasztva szárítás (liofilizálás), a pasztőrözés, és a hűtés. A besugárzás és a vegyszerek használata pedig a korunk tartósítási eljárásai. Ezek a természetes élelmiszer-tartósítási technikák segítenek megőrizni az élelmiszerek tápértékét hosszabb ideig, megfelelő alkalmazásuk lehetővé teszik a kórokozók által okozott, élelmiszer eredetű betegségek kockázatának csökkentését. Ezek a technikák a tartósítás mellett minimálisra csökkentik az élelmiszerpazarlást, ami elengedhetetlen az élelmiszerek fenntarthatósága és biztonsága szempontjából.
Az élelmiszer romlása egyszerűen az élelmiszer természetes tápanyagtartalmának, állagának, ízének, illatának vagy színének megváltoztatása olyan mértékben, hogy az élelmiszer fogyasztása már nem biztonságos. Az étel több okból is megromolhat, például mikroorganizmus szennyeződéstől, mint az E. coli vagy a Salmonella, melyek súlyos betegségeket okozhatnak.
A rovarok, közül bizonyos kártevők, mint például a zsizsik vagy a kamramoly, szintén tönkre tehetik a tárolt élelmiszereket.
Az élelmiszerekben lévő enzimaktivitás is romlást okozhat. A hűtés és a tartósítószerek segíthetnek lelassítani ezt a természetes bomlást, megőrizve a frissességet és a tápértéket, biztosítva az ízletes és tápláló eredményeket.
Az oxidáció is romláshoz vagy nemkívánatos ízekhez vezethet, még a zsiradékok is avasodhatnak az oxidáció következtében, ami veszélyezteti ízüket és egészségügyi előnyeiket. Az antioxidánsok, mint a C- vagy E-vitamin próbálják ezt a folyamatot lassítani. Az oxidáció megakadályozására vagy lassítására a legjobb megoldást nyújtják a különféle csomagolási módszerek, mint például a vákuumcsomagolás vagy a védőgázas vákuumcsomagolás alkalmazása.
Sokféle természetes élelmiszer-tartósítási módszert alkalmaznak szerte a világon, és talán ezek a legfontosabbak:
Szárítás
A szárítás az élelmiszerek tartósításának régóta bevált módszere. A víztartalom csökkentésével ez a technika megakadályozza a baktériumok fejlődését. Az élelmiszerek könnyebben szállíthatók, mivel a szárítás csökkenti a súlyt. Az élelmiszereket napon és szélben szárítva tárolhatjuk. Számos fejlett technika azonban megjelent, például professzionális élelmiszer-szárítók, aszalók és a fagyasztva szárítás, fagyasztva szárítás. A gyümölcsök, zöldségek, de akár húsok is hosszú ideig tárolhatók így.
Az élelmiszereket füstöléssel is tartósíthatjuk , a fa füstjének kitéve elkészítik, ízesítik és tartósítják. Legtöbbször a húsokat és a halakat füstölik, mivel a füst antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik.
Fagyasztás

A friss zöldségek tartósításának egyik legegyszerűbb, legpraktikusabb és leggyorsabb módja a fagyasztás. A fagyasztás csökkenti az élelmiszerek romlását, mivel a nagyon alacsony hőmérséklet gátolja a veszélyes baktériumok kifejlődését. Amikor az alapanyagok érettek és a legtöbb tápanyagot tartalmazzák, akkor érdemes lefagyasztani.

Sózás és pácolás
Fűszerezéskor a húsok elveszítik a nedvességtartalmuk nagy részét. A pácolásnál az élelmiszereket sóoldatban, ecetes oldatban áztatjuk vagy olajas pácot is használunk. 20%-os koncentrációban a só elpusztítja a mikroorganizmusokat és megakadályozza azok növekedését.
Erjesztés
Évezredek óta az emberek fermentációt alkalmaztak az élelmiszerek megtartására és tartósítására. A lakto-fermentációs folyamat az élelmiszer szénhidrátjait tejsavvá alakítja, amely egy természetben előforduló tartósítószer, amely megakadályozza a veszélyes baktériumok fejlődését. A tartósítási előnyökön túl növeli az élelmiszer tápanyagtartalmát és emészthetőségét.
Befőzés

Az élelmiszereket körülbelül 200 éve konzerválják. Ha az ételt befőzik, az összes kórokozót úgy távolítják el, hogy az edény bezárása előtt konzervdobozban vagy üvegtégelyben hőkezelik. A dobozban lévő élelmiszer nem romlik, mivel teljesen steril.
Kandírozás
A pácoláshoz hasonlóan a cukrozás is az élelmiszerek tartósításának egyik technikája. A kandírozás azt jelenti, hogy az ételeket tiszta cukorral együtt kiszárítják. Ez a cukor lehet kristályos, nyerscukor, vagy sűrű cukorszirup, amely erősen édesített, például méz, szirup vagy melasz.
Besugárzások
A rovarok és mikrobák számának csökkentésével vagy kiirtásával az élelmiszerek besugárzása vagy ionizáló sugárzás alkalmazása az élelmiszereken javítja az élelmiszerbiztonságot és meghosszabbítja az élelmiszerek élettartamát. A besugárzás hosszú ideig tartóssá teheti az élelmiszereket.
Pasztőrözés

A pasztőrözés az egyik elterjedt élelmiszer-tartósítási technika, amelynek során a becsomagolt és kicsomagolt élelmiszereket, például a tejet és a gyümölcsleveket enyhe hőhatásnak teszik ki, gyakran 100 °C alatti hőmérsékleten a mikroorganizmusok elpusztítása és az eltarthatóság növelése érdekében.
Szárítás
A vákuumcsomagolásnál a levegőt eltávolítják a vákuumkamrából a lezárás előtt. Elsődleges feladata az oxigén eltávolítása az alapanyagból azáltal, hogy a csomagolóanyagot kölcsönhatásba hozza az élelmiszerrel. Az oxigénhiány megakadályozza egyes mikroorganizmusok növekedését és túlélését. De mi az a vákuumcsomagolás, hogyan működik, mik az előnyei és hátrányai, és milyen példák vannak a vákuumcsomagolt élelmiszerekre?

